A szöveg egy tiszai személy életéről és politikai nézeteiről szól, aki a társadalmi támogatásokra támaszkodik, és kritizálja a fennálló rendet. A szerző iróniával és gúnyosan írja le a tiszás boldogságát, amelyet Ukrajna támogatásának aláírása okoz, de kiderül, hogy nem ő, hanem mások írták alá. Teljes cikk (Magyarnemzet)