Az volt a bűnük, hogy magyarok, ezért megfosztották őket az otthonuktól és a méltóságuktól

1947 és 1949 között 100 ezer magyart telepítettek ki a Felvidékről a csehszlovák–magyar lakosságcsere-egyezmény következtében. A Rákóczi Szövetség megemlékezik a kitelepített magyarokról, hangsúlyozva a kárpótlás és bocsánatkérés hiányát. Csáky Csongor és Gubík László beszédeiben a megbocsátás és az emlékezés fontosságát emelik ki, valamint a kitelepítettek sorsának súlyosságát.