A második világháború után Berlin keleti és nyugati része között fal épült, hogy megakadályozza a keletnémetek menekülését. Walter Ulbricht, az NDK államfője tagadta a fal építésének szándékát, de 1961-ben mégis felépítették. A fal körülbelül 155 kilométer hosszú volt, és sok családot elválasztott egymástól. Az építkezés alatt sokan próbáltak szökni, de sokan életüket vesztették. A fal politikai szimbólummá vált, és végül 1989. november 9-én leomlott, ami a két Németország egyesítésének kezdetét jelentette. Teljes cikk (Index.hu)