Húsz éve nem ihat meg egy kávét egyedül, a maffia állandóan a nyomában lohol

A Még élek című képregény Roberto Saviano történetét meséli el, amely a grafikus újságírás és a vallomásos napló határmezsgyéjén mozog. A könyv nemcsak életrajzi feldolgozás, hanem a bátorság, félelem és a kimondott szó következményeit vizsgálja. Asaf Hanuka rajzai a történet második nyelvei, amelyek nem illusztrálnak, hanem elmozdítják a szöveg jelentését. A könyv a bezártság, megfigyeltség és magány nyomasztó vizuális ritmusát építi fel, és a múlt és jelen közötti kapcsolatot tárja fel. A kötet etikai állítást is megfogalmaz a reprezentációról és az igazság kimondásának fontosságáról.