A fiskális politika hosszú távú stabil gazdasági növekedést céloz, míg a monetáris politika az árstabilitást és a teljes foglalkoztatottságot. Kína gazdasági politikája a hármasság problémáját tükrözi, ahol a politikai vezetés a gazdasági növekedés érdekében próbálja dominálni a három tényezőt, de ez beavatkozásokat igényel a piaci folyamatokba. A belső kereslet gyengélkedése és a defláció aggasztó jelek, amelyek a jövőbeli intézkedések hatékonyságát kérdőjelezik meg. Teljes cikk (Világgazdaság)