A szöveg az ENSZ és különösen a Biztonsági Tanács működésének kritikáját fogalmazza meg, hangsúlyozva, hogy a vétójoggal rendelkező állandó tagok elavult struktúrát alkotnak. A fejlődő országok, mint India és Brazília, jogosan követelnek nagyobb szerepet, míg a BT hatékonyságát az állandó tagok közötti érdekellentétek gyengítik. A szíriai polgárháború, a ruandai népirtás és a haiti földrengés utáni kolerajárvány példázzák az ENSZ kudarcait és tehetetlenségét. A klímaváltozás elleni küzdelem és az Olajért élelmiszer program is a szervezet hitelességét ásta alá. A szöveg végén a reform szükségességét hangsúlyozza. Teljes cikk (Magyarnemzet)