Salamon király, a boldogtalan

Salamon 1053 körül született, édesapja I. András száműzetésben élt Kijevben. Fiatalon koronázták ifjabb királlyá, de fivére, Béla hatalomra jutása után a németekhez menekült. Uralkodása alatt nehézségekkel küzdött, beleértve a kunok és besenyők támadásait. Házassága Judittal boldogtalan volt, és végül lemondott a trónról. Később fogságba került, majd Pólában élt szerzetesként, ahol haláláig vezekelt. Salamont a történeti emlékezet mostohán bánt, de végső nyughelye zarándokhellyé vált.